A történelmi tavasz terhe

Csodálatos tavaszt fut a Szent Mihály futsalcsapata, a fantasztikus eredményeket nem árnyékolhatja be egy rosszul sikerült félidő. Nyerjük meg a hátralévő két bajnokit, s utána büszkén ünnepelhetünk!

Fájó vereséget szenvedtünk, de nincs ok sem csüggedésre, sem elkeseredésre! A Szent Mihály FC NB III-as futsalcsapata büszke lehet a nagyszerű tavaszára annak ellenére is, hogy kedden este 6-4-re elveszítette az SZTE EHÖK SE elleni fontos, éremről döntő rangadót.

Olajos Csaba együttese remek formát mutat hetek óta, fantasztikus mérkőzésekkel, csodálatos diadalokkal, feledhetetlen gólokkal örvendeztette meg klubunkat, szurkolóinkat. Az Apátfalva elleni idegenbeli 8-4-es siker és az addig százszázalékos Csólyospálos 10-8-as legyőzése nemcsak bravúr-, de tényleg csodaszámba is megy! A Szeged-Grosics elleni 8-2-es siker és a Kecskeméten kibrusztolt 2-1 is mindenféleképpen megsüvegelendő. Olajozottan működött a gépezet, élmény volt nézni és átélni! Egészen az EHÖK elleni meccsig hibátlanok voltak a srácok a 2025-ös esztendőben, s kiharcolták maguknak, hogy reálisan az éremért küzdhessenek a pontvadászat hajrájában.

Közel voltunk hozzá, nagyon közel. A 2025-ben eddig szintén valamennyi találkozóját megnyerő EHÖK ellen kétszer is két góllal vezettünk, s a szünetre is 3-1-es előnnyel vonulhattunk. A második félidőben aztán valami elromlott, valami eltörött. Nagyon úgy látszott, mentálisan nem bírtuk el a sikeres tavasz terhét, azt, hogy a dobogó kapujába kerülhettünk volna az újabb győzelemmel, de akár még egy iksszel is. A jelek szerint ez a hatalmas lehetőség túlzottan is nyomasztotta az alakulatot. A második felvonásban szinte mindenki rosszul játszott, bosszantó, nagy egyéni hibákat követtünk el, s türelmetlenek is voltunk. Hagytuk, hogy kicsússzon a kezünkből a meccs. Zsinórban kaptunk három gólt, majd hiába egyenlítettünk, a végjátékot megint csak rosszul hoztuk le, s a lélektani előnyt tökéletesen kihasználó ellenfél felül tudott kerekedni.

Kikaptunk ugyan, de nem történt tragédia. Sőt! Fontos, hogy ne ez alapján az egy vereség alapján ítéljük meg ezt a félévet! Ha összekapjuk magunkat, s megverjük idegenben a Bánhalmát, illetve itthon a Mórahalmot, akkor hat győzelemmel és egyetlen elveszített találkozóval fejezhetjük be a tavaszt. Ez abszolút benne van ebben a jelenlegi Szent Mihályban! Tényleg történelmi tett lenne a futsal szakágunktól, igazán szép és eredményes időszakként könyvelhetnénk ezt el.

Számolgatni most már nem érdemes. Az a feladatunk, hogy higgyünk magunkban, higgyük és bízzunk egymásban! Előre kell tekinteni, össze kell kapnunk magunkat február 24-ére a Bánhalma és március 4-ére a Mórahalom ellen! A papírforma szerint ezeknél az együtteseknél jobbak vagyunk, ősszel is két vállra fektettük őket, de biztos nem adják majd ingyen ezt a két sikert sem. Meg kell értük dolgozni, s újra azzal a tűzzel, hittel, lelkesedéssel és egységgel kell játszani, mint Apátfalván vagy itthon a Csólyospálos ellen. Akkor meglesz a további hat pont, ebben biztosak vagyunk!

Ha az eredmények úgy alakulnak, hogy véletlenül mégis érem sül ki belőle, akkor méltóképpen megünnepeljük. Erre azonban jelenleg nincs túlzottan sok esély, szóval a feladatunk, hogy saját magunkra koncentráljunk, s nyerjük meg a hátralévő két mérkőzést! Aztán örömmel ihatunk egy sört az utolsó bajnoki után erre a remek csapatra. A MI CSAPATUNKRA!